Ezt követően következik péntek 13-a, Zürich. Az ellenfél az a Románia, amely épp Hollandia előtt lépett tovább nagyon magabiztosan a selejtezőcsoportból. A renomé, amelyet Hagi nevével fémjelzett, zseniális egyéniségekből (Dumitrescu, Raducioiu, Popescu) álló horda kiharcolt magának mára megkopott kissé (8 év után először vannak világversenyen), ám mostani csapat megint csak sötét ló kategória egyik tipikus képviselője az idei kontinensviadalon. Román barátaink szomszédaink csapatában ezúttal nem hemzsegnek a meg nem értett zsenik, ellenben jó pár kiváló és sokra hivatott fiatal kapott helyet Piturca keretében. A csapat a légiósok és az otthonjátszó (leginkább Steaua és Dinamo) fiatalok jól eltalált keveréke. No és persze azért a Kárpátok románjai ezúttal is fel tudnak mutatni néhány európai szinten is meghatározó játékost. Chivu a Serie A egyik legmegbízhatóbb védője, ismeri az olasz csatárok minden gondolatát, tipikusan kultúrált, viszonylag tiszta, de határozott védőmunka jellemzi. Ugyanez nem mondható el a Villarreal jobb bunkójáról, Cosmin Contra-ról, aki ránézésre tíz év szigorított fegyházat és alkoholos kényszergyógykezelést érdemel, és aki a jobb oldalon vélhetően minden eszközzel (beleértve a sportszárba rejtett bugylibicskát is, mert ne legyünk naivak, van neki olyan erre a célra) próbálja majd megállítani például Del Piero-t vagy Di Natale-t. A csapat vitathatatlanul legnagyobb sztárja Adrian „Porszívó” Mutu, aki mióta az orra és az abban elhelyezendő cuccok helyett megint inkább a focival foglalkozik (bár azért drogtesztjeinek negatív eredményét akkor hisszük, ha látjuk), időnként megint úgy játszik, mint az ördög. Tehetsége már zsenge, kokainmentes időszakában kiütközött, amikor a Dinamo színeiben fél év alatt 18 meccsen 18-at gurított! El is halászta az Inter, majd Verona, Parma, Chelsea, Juventus volt a sorrend. Azt soha nem lehetett róla elmondani, hogy mindig a törvényes utat preferálta: már hat éves korábban pénzt lopott nagyapja pénztárcájából, mentségére szóljon, hogy labdát akart venni a zsákmányból. Pornósztárokkal folytatott afférok, bukaresti autósüldözés a rendőrökkel, „batyuzás” a kékeknél töltött időszak alatt, hogy csak főbb botrányait említsük. A Fiorentina színeiben tavaly az év labdarúgója lett, ideén pedig 16 gólig jutott, amivel oroszlánrészt vállalt a lilák bajnoki 4. helyezésében és az UEFA-kupa elődöntőben. Még mindig csak 29 éves és olyan veszélyes, mint egy pestisjárvány, jó lesz vele vigyázni!

A csapat otthonjátszó tagjai meglehetősen kemény kiképzést kapnak a hazai bajnokságban, ahol gyakorlatilag minden megtörténhet egy-egy bajnokin. Szurkolói harcok, vér és hoki-jellegű bodicsek a pályán, maffiózó klubtulajdonosok a pályán kívül.

Amúgy pedig az élet minden területén baljós előjelek sorakoznak, ha az ellenoldalon dús szőrzetű, összenőtt szemöldök alatt mély gödörben véres szemeket forgató román surgyelánok sorakoznak fel az ember előtt, akik a jóisten tudja, mit képesek megtenni a cél érdekében. Hideg fej és gyors gól lehet megfelelő ellenszer, és akkor a Walter Zenga által is sokra tartott alakulat nem fog gondot okozni. Mivel pedig épeszű magyar ember nem drukkol a románoknak, így mi is csak a csapat magyar származású védőjének, Gabriel Tamasnak vagyunk hajlandók szorítani!

Az utolsó meccs olyan pikáns lesz, mint csigával és békacombbal tálalt pizza. Az olasz-francia az utóbbi 10 évben igazi presztizs meccs lett, bár addig se volt békés labdázgatás a két ország összecsapásain. 1998-ban a hazai rendezésű VB-n a tizenegyesekkel jutottak tovább a franciák, elkúrva a torna hátra lévő részét, majd a 2000-es EB döntőjében Wiltord utolsó pillanatokban lőtt gólja, és Trezeguet aranygólja után legszívesebben elcsatoltam volna a franciáktól a komplett riviérát. Még szerencse, hogy jött az édes bosszú 2 évvel ezelőtt, azóta közös selejtezőcsoport, és most azonos quartett az EB-n is. A francia keret összeállításakor Domenech folytatta megszokott ámokfutását, és „kiváló érzékkel” otthon hagyta Trezeguet-t, amihez csak meleg készfogást tudunk postázni. A franciák görcsös ragaszkodása ehhez az idiótához nem teljesen átlátható számomra, de csak csinálják. Biztos, ami biztos kimaradt még a nagyszerű idényt futó Sagna, valamint Mexes is. Domenech azonban bárhogy igyekezett, nem tudta végleg elcseszni a keretet, amely még így is erős! A védelemben Abidal, Gallas vagy épp Evra (no persze feltéve, hogy játszani fog) nem épp arról híresek, hogy oda-vissza lehet rajtuk fűzögetni a zsugát. A középpálya láttán az EB egyik legnagyobb ütközete ígérkezik az olasz-francia összecsapáson, már ha addig nem dől el minden kérdés a csoportban. Ha nem, akkor viszont a korábban általunk családregényként hivatkozott olasz EB sztori itt bizony könnyen véres középkori lovagi tornába torkollhat: Makelele és Viera gegen Gattuso és De Rossi! Szikrázó, kohászati jellegű belépők, nagyszerű passzok, veseromboló könyökösök. A magunk részéről nagyon várnánk egy ilyen jellegű meccset! Elől Trezegol távollétében is van esély arra, hogy gólt lőjenek a gallok, hiszen a van Basten óta legkecsesebb csatár, Thierry Henry hulladék szezonja ellenére vélhetően nem felejtett el labdarúgni, míg a tökéletes testalkatú Benzema maga az erőtől duzzadó jövő. Őket szeretné labdákkal tömni Nasri és/vagy Ribéry, feltéve, ha hagyják De Rossiék. Igen, itt lesz a párharc kulcsa. Aki a középpályán ütközetet nyer, megnyeri a meccset és óriási lépést tesz a továbbjutás felé. Vagy: békés döntetlen következik, miután elintézték az ellenfeleket a korábbi mérkőzések során.

Összegezve: minden csoportellenfél mérlege negatív az olaszokkal szemben; mindegyik jóval ellenszenvesebb, mint az olaszok; a franciák és a hollandok egységét még belülről is bomlasztja a két edzőbá; a románok pedig nem bírnak zsinórban 3 meccsen ügyesen és koncentráltan futballozni. A csoport legjobb középpályája egyértelműen az olaszoké, és ez fog dönteni. Szerény, személyes kérésem Donadoni felé, hogy mint azt már korábban is felvállalta, szíveskedjen a Gattuso-De Rossi-Pirlo-Camoranesi-Del Piero vagy Di Natale- Toni alakzatot kipróbálni! És akkor: akárki meglássa, olasz továbbjutás lesz itten, a franciákkal karöltve. Hogy milyen sorrendben? Nos, az tökmindegy, hiszen a spanyol-orosz-svéd trióból bármelyik jön szembe, illő lesz rájuk odafigyelni.